Feliratkozás a hírlevélre

A FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉK HASZNÁLATA

Az újjáéledt Nógrád Megyei Levéltár Jánosi Ferenc, Ladányi Erzsébet és Romhányi Emil által 1970-ben összeállított első fondjegyzékét 1998-ban követte egy javított és bővített, kéziratként megjelent kiadás, Á. Varga László szerkesztésében. Az azóta eltelt öt esztendőben jelentősen módosultak a fondszerkesztés – mindenekelőtt a fondfőcsoport-beosztás – szabályai, illetve kisebb-nagyobb változások történtek iratanyagunkban is. Mindez szükségessé tette alapvető tájékoztatási és nyilvántartási segédletünk frissítését.
Munkánk során, a Levéltári Kollégium ajánlásának  megfelelően, sor került egyes fondfőcsoportok összevonására (IV. és XXI., V. és XXII. stb.), az iratok revíziójának eredményeképpen pedig korrekciókat tettünk pl. egyes fondok besorolásában, évköri, terjedelmi adataiban, esetenként címében.
Több helyütt az állagokra bontás, a rendezettségi szint javulását rögzíthettük. Elsősorban a tanácsrendszer előtti községek iratanyagán belül valósult meg a fondok állagokra való bontása, ezzel állagszinten való megjeleníthetősége a jegyzékben. Természetesen beépültek a fondjegyzékbe az újonnan beszállított és rendezett irategyüttesek (pl. iskolai anyakönyvek, vállalatok anyaga) is.
Újra egységet képez a pártarchívum anyaga, amelynek részei eddig az egyesületek (XXVIII. fondfőcsoport), valamint a megőrzésre és kezelésre a levéltárba utalt iratok között (XXXIII. fondfőcsoport) kaptak helyet. A XXXV. fondfőcsoport egyes fondjai ezúttal már nem a szervetlen pártarchívumi rendhez igazodva, hanem a levéltár többi részével megegyező logika szerint kerültek besorolásra.
Egyes fondfőcsoportokon belül az ésszerűsítés követelt meg bizonyos változtatásokat. A legjelentősebb ezek között a XXIX. fondfőcsoport (Vállalatok) hatalmas terjedelmű, közel 2500 iratfolyóméternyi anyagának az eddiginél racionálisabb, időbeli és községenkénti beosztása. A VIII. fondfőcsoport alsó fokú iskoláihoz, vagy pl. a XXX. fondfőcsoport mezőgazdasági szövetkezeteihez hasonló, településenként összeillesztett gyűjteményes fondok kerültek kialakításra az állami és tanácsi alapítású és kezelésű, valamint a gazdasági társaságokról szóló, 1988-ban elfogadott törvény hatályba lépése után alapított gazdasági szervek iratanyagából.
Ahol a szerkesztési szabályoknak, ajánlásoknak valamilyen okból nem tudtunk megfelelni (pl. járásbírósági iratanyagunk megbonthatatlan az 1950-es esztendőnél, ezért 1945-tel kezdődően szerepelnek a XXV. fondfőcsoportban), vagy nem tartottuk azokat célszerűnek (a felekezeti anyaköny¬vek első és másodpéldányait pl. nem választottuk szét, a kutatói igény és a saját érdekünk is amellett szólt, hogy azok együtt kapjanak helyet a IV. fondfőcsoportban), ott a „szabálysértés” okára lábjegyzetben tértünk ki.
A fondszerkesztési alapelveknek megfelelő, a fondfőcsoporton belül előírt számkeretbe beosztott fondok időnként „kilóghatnak” a keretből, egyes intézmények iratanyagának kezdési, illetőleg záró dátuma pl. nem feltétlenül egyezik meg létrejöttének vagy megszűntének dátumával. (A II. József-féle törvényszék iratai pl. nem 1790-nel, hanem csak 1812-vel érnek véget. Az eltérések leggyak¬rabban nem magában az iratanyagban, hanem a folyamatosan vezetett segédkönyvekben – iktatókban, mutatókban – jelentkeznek.) Az előírt keretből „kilógó” időpontok zárójelben szerepelnek, csakúgy, mint az intézménynevek változásai, változatai.
A használatot kívántuk segíteni az egyes fondok (állagok) neve előtti betűjelzéssel, amely az anyag őrzőhelyét tünteti fel (S = Salgótarján, B = Balassagyarmat, T = Bátonyterenye-Tiribes). A fondjegyzék további oszlopai: a fond száma, az állag betűjele, a fond vagy állag neve, évköre, terjedelme iratfolyóméterben. Törekedtünk arra, hogy az új jegyzék használatát egyszerűbbé, a benne foglalt adatokat pedig minél pontosabbá tegyük.