Feliratkozás a hírlevélre

Karnyújtás előtt – Néhány szó a Nógrád Megyei Levéltárról
A megyei levéltár igen mostoha múltra tekinthet vissza. A megyei nótárius (jegyző) levelesládájában őrzött iratanyag jelentős része kétszer is az enyészetté lett. 1596-ban Eger, 1683-ban Fülek várának ostromakor semmisültek meg az addig felgyűlt nemesi gyűlési jegyzőkönyvek és iratok nagy részben. Mocsáry Antal, Nógrád első magyar nyelvű monográfusa erre utalva a XIX. század elején meg is jegyezte: „melly szerentsétlen esetet már most sok hajdani jeles Familiabeliek maradéki nyögik.”  A XX. század közepén újra megismétlődött az iratpusztulás, részben háborús események következtében, részben emberi hanyagság miatt. Ezért fontos, hogy a megmaradt iratokat, a megye múltjának tanúit megőrizzük. De ezen túl tudatosítsuk is, hogy az iratok nem csak „papírok”, hanem információhordozó eszközök. Ezt egészíti ki szakkönyvtárunk, mely gyűjti a társadalomtudományokkal és helytörténettel kapcsolatos dokumentumokat.
Fontosnak tartjuk a levéltári anyag feldolgozása során szerzett ismeretek közreadását is. Nyomtatott formában az Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból kiadvány-sorozatunk szolgálja ezt, mely az érdeklődők, kutatók számára nyújt segítséget. Ennél szélesebb közönségnek szól, a levéltár szolgáltató jellegét és a felhasználókkal való intenzívebb kapcsolatot erősítő forma a levéltár honlapja.


Kinyújtott kar – Céljaink
A közgyűjtemények közül mindenki járt már könyvtárban, múzeumban. Levéltárban azonban kevesen, így ez a közgyűjtemény nem része a mindennapi tudatnak. Ezért vagy egyszerű irattárnak gondolják, vagy egyfajta „miszticizmus” lengi körül. Mindkét téves megítélés eloszlatásához hozzájárul az intézmény közönség előtti nyitottságának erősítése. A megye területén nincs humán felsőoktatási intézmény, tehát az értékőrzés terén fokozott felelősség hárul minden közgyűjteményre. A levéltár szempontjából ennek egyik fontos eleme a megismertetés, amely alapján a fiatalok „testközelben” találkoznak az „információs múlt”-tal. Így a levéltári, könyvtári anyagaink jelentős szerepet játszhatnak a területünkön élő fiatalok helyhez kötésében. Azaz, a múlt ismeretének bővítésével, az érdeklődés felkeltésével lépéseket tehetünk az identitás erősítésében. Ehhez igyekszünk segítséget nyújtani.
Az érdeklődés felkeltével párhuzamosan a megismerési, hozzáférési út felvázolásával az első lépéseket tehetjük meg a lehetőségek, vagyis a kulturális javak összehangoltabb kiaknázása felé.
A Nógrád Megyei Levéltárban régóta polgárjogot nyert az ún. levéltári órák rendszere. Ennek során a középiskolák tanulói – néha általános iskolák felső tagozatosai – alapismereteket szereznek az intézmény feladatairól, megtekintik a raktárakat, a restaurátorműhelyt.
Ajánlott programjaink külön-külön is megállják helyüket, azonban arra törekedtünk, hogy egymásra épüljenek. Mivel hosszabb távú együttműködést tervezünk az oktatási intézményekkel, ez alapján a visszatérő csoportok, tanulók újabb és újabb, egyre mélyülő ismereteket szerezhetnek látogatásaik során a levéltár és a szakkönyvtár használatáról, hasznosításáról. Ideálisnak azt tartanánk, ha szervezett keretek között egy-egy osztály vagy (fakultációs) csoport évenként tenne látogatást, így az általános ismerkedéstől eljuthatnának a kutatási metodika megismeréséig.


Kézfogás - Programkínálatunk

A) Általános ismerkedés a levéltárral
(Idő: 60 perc, egy-egy helyen kb. 10–12 tanuló, összesen 30–35 fő)

1. A levéltár feladatai, kutatási lehetőségek, könyvtárhasználat
 Helye: kutatóterem
 Szükséglet: fondjegyzék, könyvritkaságok, levéltári kiadványokból válogatás bemutatásra
A levéltár és az irattár közötti különbség. Iratok gyűjtése – rendezése, feldolgozása – adatszolgáltatás, kutatás biztosítása, közreadás: a három feladatkör sajátosságainak ismertetése.

2. Értékeink
Helye: nagyraktár
Szükséglet: közgyűlési jegyzőkönyv, urbárium, oklevél
A levéltári raktárak a múltra vonatkozó hasznos információk mellett számtalan érdekességeket rejtenek. A látogatók ezek közül ismerhetnek meg egy csokorra valót: olyan iratok bemutatása, melyek vagy „régiségük”, vagy megjelenésük miatt különlegesek.

3. A levéltári anyag megóvása
Helye: restaurátorműhely
Szükséglet: iratanyag restaurálás előtti állapota, iratanyag restaurálás utáni állapota, restaurálási anyagok mintadarabjai
Az évtizedeket, évszázadokat megélt iratokat sok fizikai és biológiai veszély fenyegeti. A pusztulás, az állagromlás megelőzősét szolgálja a restaurálás. Ezek módszereibe, folyamatába tekinthetnek be a látogatók a restaurátorműhelyben, ahol a vállalkozó kedvűeknek lehetőségük van „próbarestaurálásra” (száraztisztítás, nedvestisztítás, papírfestés).

B) A múlt feltárásának útja  
(Idő: 60 perc, egy-egy helyen kb. 10–15 tanuló, összesen 25–30 fő)

1. Séta a raktárak mélyén A levéltár kincsei, kutatási lehetőségek
Helye: nagyraktár
Szükséglet: közgyűlési jegyzőkönyv, urbárium, oklevél, fondjegyzék, raktári jegyzék
Az iratok megőrzésének alapvető feltétele a megfelelő elhelyezés, amelyre a raktárak szolgálnak. Azonban a polcok, dobozok között tájékozódni kell, el kell igazodni. Melyek azok a támpontok, melyek segítik a levéltári dolgozókat, hogy rövid időn belül a kutató rendelkezésére tudják bocsátani a kért iratokat? Ennek során olyan iratok keresése, melyek a kiválasztott témához kapcsolódnak.

2. Séta a papírtól az internetig, a levéltár kincseinek felfedezése és használata
Helye: kutatóterem
Szükséglet: kutatói nyomtatványminták, témának megfelelő iratválogatás
A témához kapcsolódó jelentősebb iratok bemutatása, értelmezési lehetőségek (pl. oklevelek, a falusi íródeák írásától (jobbágylevelek) a vármegyei jegyzőn át a királyi kancellária díszes irataiig, 17–18. századi magyar nyelvű levelek, Madách-dokumentumok, a reformkor nevezetes személyiségeinek levelei, 1848–49-es iratok stb.)

3. A levéltár honlapjának a témához kapcsolódó részei, keresés a honlapon
Helye: kutatóterem
A levéltár a jelen és a jövő követelményeinek megfelelően iratanyaga egy részét virtuálisan is elérhetővé tette. Erre szolgál a honlapja, illetve azok az adatbázisok, melyek az érdeklődők mellett egyre inkább a kutatók igényeit szolgálják.

C) A kutatás és eredményeinek feldolgozása
(Idő: 60 perc, 5–8 tanuló)

1. Pályázatok írása (tanulmányi verseny, honismereti) – szakirodalom, könyvtárhasználat
2. A levéltári kutatási lehetőségek – témakeresés, iratkeresés, honlap
3. Jegyzetek készítése és felhasználása
4. A dolgozat összeállításának módszerei

D) Igény szerint egyéb megoldások